Megírva a csillagokban

(Aida):
Pár perc az élet ez egy kegyetlen világ,
Egy ölelés egy nevetés egy pillanat s elszáll.
S vár egy másik élet, hosszú hűvös éjszakán,
Nincs ölelés, nincs nevetés, de a szív dobog tovább.
És eljön majd a nap, mikor nem gondolsz rám.

(Radames):
Ha nem leszel, én sem vagyok oly egyszerű ez így,
Egyből újra két út egy percig összeért.
Gyertyát gyújtott fenn az ég mi túl gyorsan leég,
Csillagunk az éjbe fúlt az égnek tengerén.
Fénye meghalt már, tovább csak bennünk él.
Fenn pár csillag rosszul állt,
Ez a sorsunk ránk talált,
Rosszul rajzolták az istenek,
Odafenn az ég falát.
Csak egy perc jutott nekünk,
Egy percig létezünk,
Csak játszott velünk fenn az ég,
Egy percig volt velünk.

(Aida):
Sosem lehet másként, hidd el, sosem lehet más,
Hova tűnsz, csak menekülsz, de békét nem találsz.

(Radames):
Gyertyát gyújtott fenn az ég, mi túl gyorsan leég,
Csillagunk az éjbe fúlt az égnek tengerén.

(Aida & Radames):
És a fénye meghalt már, tovább csak bennünk él.

(Aida):
Fenn pár csillag rosszul állt,
Ez a sorsunk ránk talált,
Rosszul rajzolták az istenek,
Odafenn az ég falát.

(Aida & Radames):
Csak egy perc jutott nekünk,
Egy percig létezünk,
Csak játszott velünk fenn az ég,
Egy percig volt velünk.