Várlak a kocsinál

Én már kész vagyok éppen, lihegek a lépcsőn.
Gyere most már, kérlek! Várlak a kocsinál.
Ott volt végig a reggel, igyekezz tényleg!
Kivagyok tőled, mégis várlak a kocsinál, én várlak a kocsinál.

Mi lehet olyan nehéz, ami miatt kérsz,
Hogy mindig várjak a kocsinál?
Mire nem elég egy év, ha úgy is szép vagy
Már reggel az ágynál?
Így hát várlak a kocsinál.

Sápad az idegességtől az arcom, meg a szám.
Dehogy is sürgős, én csak várlak a kocsinál.
Egyszer, csak egyszer az életben éld azt át,
Hogy milyen, amikor én csak várlak a kocsinál!
Várlak a kocsinál.

Mi lehet olyan nehéz, ami miatt kérsz,
Hogy mindig várjak a kocsinál?
Mire nem elég egy év, ha úgy is szép vagy
Már reggel az ágynál?
Így hát várlak a kocsinál.

Mi lehet olyan nehéz, ami miatt kérsz,
Hogy mindig várjak a kocsinál?
Mire nem elég egy év, ha úgy is szép vagy
Már reggel az ágynál?
Így hát várlak a kocsinál.
Várlak, várlak,
Én csak várlak a kocsinál.