Utcalány

Nem volt igazán szép,
Nem volt sohasem jó.
Elizánk hívták a lányt
És egy sarkon állt hosszú éveken át.

Nem volt egy romlatlan szent,
Minden vagyona néhány cent,
A szerelemről csak pénzben beszélt,
Az élete mit sem ért.

Minden este egy klubba járt,
Ott szedte fel az áldozatát.
Keserű hajnal, gyötrelmes éj
A megjátszott gyönyörökért.

A strici szólt: Én megvédelek.
Megveheted az életedet!
Dolgozz jól, és csináld úgy,
Hogy sohase fájjon a múlt!

Ne kérdezz, a választ ne várd,
Másra kell, hogy használd a szád!
Megnyered a főszerepet,
De kerüld a sóhereket!

Minden este egy klubba járt,
Ott szedte fel az áldozatát.
Keserű hajnal, jgyötrelmes éj
A megjátszott gyönyörökért.

Ha utcalány vagy, tudnod kell,
Ne húzd a szád, ha csinálni kell!
Hajts rá, mert megy az idő,
És kinek kell egy lepusztult nő?

Ha utcalány vagy, tudnod kell,
Ne húzd a szád, ha csinálni kell!
Hajts rá, mert megy az idő,
És kinek kell, mondd, kinek kellesz?

Ha utcalány vagy, tudnod kell,
Ne húzd a szád, ha csinálni kell!
Hajts rá, mert megy az idő,
És kinek kell egy lepusztult nő?