Még! Még! Még!
Skinti Csaba Sándor
verse 1.:
Nem volt több, csak egy vágy
és én úgy éreztem nincs tovább...
Akkor jött az a csók
és mindent ami volt tarolt.
ref.:
Még kicsit légy az enyém, ölelj át újra ezer éjszakán!
Még ennyi nem volt elég! Karodba bújva, tart a tűzvarázs
és éget, olyan édes méreg a szád.
Egy perc az élet... Minden éjjel és nappal után
ugye vársz mindig rám?
verse 2.:
Tudod jól kettőn áll,
vagy bukik meg a változás.
Bármi jön, ne feledd:
én majd mindig itt leszek veled!