Bújj hozzám!
Czifra Sándor, Zolnai András
Egy téli este volt
A felhõk mögé bújt a hold
Rám tört a félelem
Hogy miért nem vagy itt velem
Kerestem az okát
Követtem el, tudom sok hibát
Köztük nem egy végzetest
Hisz sosem voltam tökéletes
Mond miért akartad, hogy másmilyen legyek
Ha nem ment -Mert úgy szerettelek-
Nagyon önzõ voltál, ez nem állt jól neked
Úgy fáj még. Ez volt a végzeted
Gyere, bújj hozzám és így talán rájössz majd,
Hogy rajtad múlt nem az én hibám
Gyere, bújj hozzám és így talán
Mindezt megbocsátanám
Vágyom rád minden éjjelen
Helyemet sehol sem lelem
Szívemben minden megfagyott
Nélküled egyedül vagyok
Ne mond hogy ennyi volt
Mentsd meg ezt a süllyedõ hajót
Álmodom, vagy tényleg szenvedek
Talán majd egyszer felébredek