A horizont szélén (Itt maradtam az éjszakában)
Az éjszakának vége
Az utcán ér a hajnal
Az első buszig húsz perc
Mit kezdjek magammal
Éjszakából reggel
Kisgyerekből felnőtt
Zsákutca-táblák
Az egyenes ösvények előtt
Nem akarok visszamenni a valóságba
Pirkadatkor a hajnalba olvadok
A horizont szélén süllyedő Hold a testem
Reggelre elfogyok
Nem gondolni rátok
Semmit nem remélni
A reggeli forgatagban
Elfelejtek sírni
Zokogni kéne néha
Sokkal többször ennyit
Eláztatni a múltat
Nem titkolni semmit
Göncölszekér a buszom
Ha vörös a hajnal, tudom
Hogy nem szabad visszatérni
Úgysem értene senki