Nem Lehet Azt Parancsolni Senkinek
Szenes Andor, Sándor Jenő
Élt a Maros partján valahol egy aranyhajú lány
Minden tavasz estén kiszökött a házuk kapuján
Csókos, piros ajkán ragyogott a napsugár
Remegve várja, jön-e a párja, egy vidám, magyar huszár
Nem lehet azt parancsolni senkinek
Azt szeresse, kit a szíve nem szeret
Amíg lesz egy piros rózsa
Amíg lesz egy magyar nóta
Felejteni parancsszóra nem lehet
Lent a Maros partján árva lett egy aranyhajú lány
Csend van dalos ajkán, és az arca igen halovány
Kint már virág sincsen, a régi kert csupa gyom
Kinéz a rétre, s a kis szívébe' valami fáj még nagyon