Indul a nyár

Néha úgy ébredsz,
Ahozz sincs kedved,
Hogy felkelj.
Az is untat már,
Amit hajszoltál nem rég.

Céltalan lézengsz,
S ha eljön az éjjel,
Egyedül alszol.
És nem jön az álom,
Mely elvisz a mából,
Hisz nincs kiért harcolj.

Mozdul a Föld,
És indul a nyár,
Jöjj velem hát,
A szerelem útján.
Dobban a szív,
És minket is vár,
A nagy karaván,
A szerelem útján.

És az út végét,
Nem is látjuk még,
Oly távol.
Álmod írt egy dalt,
S tudtad eljön majd,
Akit vársz.

Az elveszett évek,
Vissza nem térnek,
De ne add fel mégsem.
Nézz körül újból,
Hisz nincs nagyon távol,
Ki szeretne rég.

Mozdul a Föld,
És indul a nyár,
Jöjj velem hát,
A szerelem útján.
Dobban a szív,
És minket is vár,
A nagy karaván,
A szerelem útján.

És ha nem kell már,
Amit elhagynál,
Miért félsz?
Gyere indulj el,
És ha válasz kell,
Rám nézz!

Mozdul a Föld,
És indul a nyár,
Jöjj velem hát,
A szerelem útján.
Dobban a szív,
És minket is vár,
A nagy karaván,
A szerelem útján.

Mozdul a Föld,
És indul a nyár,
Jöjj velem hát,
A szerelem útján.
Dobban a szív,
És minket is vár,
A nagy karaván,
A szerelem útján.