Nevetünk

Nem, Én nem bújok el, Én nem fogom be a szám
Nem mászok a ketrecbe műsor után
Nem vagyok állat, nem vagyok gép
Mégis az agyam úgy hordják szét
Minden éjjel hűs méreg a vérben
Remélve, hogy reggel felébredve
Nem emlékszem, amit az álmomban megéltem

És úgy ölnek ki mindent belőlünk,
Hogy nem csak ők élvezik, magunk is nevetünk
Héj, Testvér, a kamera forog, hát figyeld mi lettél

Mert te is képernyőt bámulsz egy meztelen testért
És azt kérded – Mi a hatalom kulcsa?
Hogy bármit is teszel Írjanak róla
Botrányt hazudj és mindig, mindig legyen szemtanúd

És úgy ölsz majd ki mindent belőlünk,
Hogy nem csak te élvezed, magunk is nevetünk
Héj, Testvér, a kamera forog, hát figyeld mi lettél

Nem tudom hova futnak előlem a napok
Reggel még gyermek voltam, este meg már meghalok
Egyszer csak fekszem, majd az égen szállok
Nem hallja senki meg, hogy ha kiabálok