Mindig van kiskapu
(Csa, csa, csa-csa-csa,
csa, csa, csa-csa-csa.)
Van egy jó barátom, úgy hívják, hogy Imre,
s ez az Imre ráment az idegeimre.
Imi minden boltba, iktatóba betér,
kicsi hókusz-pókusz, s mindent elér.
(Csa-csa.)
A hiányzó cikkért boltosához hajol,
és az áru, hipp-hopp, jön már a pult alól.
Hogyha engedély kell, hivatalba lohol,
alig néhány perc és már így dalol:
(Csa-csa.)
Ahol van nagykapu, mindig van kiskapu,
és aki szemfüles, az könnyen rátalál.
Ahol van nagykapu, mindig van kiskapu,
csak egy jó kulcs kell, és minden nyitva áll.
(Nyitva áll, nyitva áll.)
Csak egy jó kulcs kell, és minden nyitva áll.
Hogyha kell egy csinos, összkomfortos lakás,
nosza, kérvényt írsz, mert nálunk már így szokás.
De az Imre így szól, hókusz-pókusz, nyomás!
Alig egy hét, s itt a kiutalás.
(Csa-csa.)
Hogyha kell egy szép új, bíborvörös Skoda,
jön az Imre, és már itt az újabb csoda,
s mikor autódon a napfény csillog, ragyog,
a volánnál szól a hála dalod:
Ahol van nagykapu, mindig van kiskapu,
és aki szemfüles, az könnyen rátalál.
Ahol van nagykapu, mindig van kiskapu,
csak egy jó kulcs kell, és minden nyitva áll.
(Nyitva áll, nyitva áll.)
Csak egy jó kulcs kell, és minden nyitva áll.
Van egy jó barátom, úgy hívják, hogy Imre,
s ez az Imre ráment az idegeimre,
mer' a nőknél is a fő célja a siker,
telefonra vár, hogy jön az iker.
(Csa-csa.)
És az Imre egyszer bemondja, hogy kaput,
mert egy szép nap nyitják néki a kiskaput,
s míg a foglárnak ő dupla jattot adott,
ma Kékfényben csak nékem dalol:
(Csa-csa.)
Ahol van nagykapu, mindig van kiskapu,
és aki szemfüles, az könnyen rátalál.
Ahol van nagykapu, mindig van kiskapu,
csak egy jó kulcs kell, és mellém ülhet már.
Ahol van nagykapu, mindig van kiskapu,
és aki szemfüles az könnyen rátalál.
Ahol van nagykapu, mindig van kiskapu,
csak egy jó kulcs kell, és minden zárva már.