Állj meg ember!

'...Emberek milliói élnek a földön céltalanul, és közülük nagyon sokan kocsmákban keresik a megoldást, és a hatodik sör után úgy érzik, hogy ők a legerősebbek. Nekik szól a dal: Hé, állj meg, ember!!!...'

Jópár éve megtörtént, hogy világra jöttem,
megszülettem, pedig én ezt soha nem kértem.
Most itt vagyok és nem tudom, hogy
kihez szólhatok.

Néhány éve örültem, ha hozzámért e kéz,
akkor még csak ütni tudott, ma meg ölni kész.
Hát jó vagyok, és nem tudom, hogy
miért bántotok?

állj meg, állj meg, ember!
Ne üss tovább!
állj meg, egy új sarkon
és dolgozz tovább!
Ember vagyok, és akármi lesz,
ölni nem fogok!

Pár év múlva tudni fogom, milyen a világ,
kinek, mit és mennyit mondjak, ha nem kell gyászvirág.
Szabad leszek és oda megyek,
hol sokan szeretnek.

állj meg, állj meg, ember!
Szabad vagyok, és azt mutatok, amit akarok.
állj meg, állj meg, ember, ne lépj tovább!
állj meg, hisz ócska munkádnak vége már.
Szabad vagyok, és azt mutatok, amit akarok