Elvarázsoltál
Csendes a hajnal még ne ébredj fel
Nézem az arcod, míg az ágyam átölel
Mozdulatlan fekszel, mégis messze jársz
Álom szárnyán csendben repülsz most tovább
Félénken ébredsz, és némán átkarolsz
Az elmúlt éjszakára biztos nem gondolsz
Véletlen csupán, hogy pont mellettem állsz
(csak) Addig élsz velem, míg jobbat nem találsz
Sorsom útvesztőit minden nap bejárom.
A hozzád futó ösvényt nehezen találom.
Refr: Rég volt már mikor elvarázsoltál
Először a szívedbe zártál
Elhitted, hogy csak én, senki más
És nem lesz folytatás, ez végállomás
Futnak az évek, s te új kalandra vársz
Tudom fáj, hogy tőlem jobbat nem találsz
Neked áldozat hogy csak az enyém vagy
Ezért várom rég, hogy elérd célodat
Sorsom útvesztőit minden nap bejárom.
A hozzád futó ösvényt nehezen találom.