A végzet ajtaja
Esősátor, benne a város
Könyörtelen utcáin át
Száguld egy gép egy gyenge nővel.
Sok üres év és mennyi kín,
Elmúlt, mert jött egy hír,
De ott a félelem az ismeretlentől,
És az út végén a ház-a Végzet.
Ez a ház, ahová hazajár
A Halál, és nincs bent más
Csak egy félholt gyermek s a halott férj.
A fiút kínozták,
Erre vall itt minden tárgy,
Anyja térden állva öleli át.
Minden kérdésre pár szó a válasz:
R.: December ajtaját nem éri fénysugár,
A múltnak ritmusát felejtsd el nincs tovább.
December ajtaján vezet az út tovább,
És egyre mostohább és egyre ostobább.
Míg az ajtó nyitva áll - félek!!
Megmentettél az álmoktól,
Ments meg magamtól!!!
R.: December ajtaját nem éri fénysugár,
A múltnak ritmusát felejtsd el nincs tovább.
December ajtaján vezet az út tovább,
És egyre mostohább és egyre ostobább.