Árnyékember
Maróthy Zoltán, Paksi Endre, Vörös Gábor (Ossian)
Az Árnyékember figyel téged
A földön csúszva együtt mozdul veled
A porba hullva és megtiporva
Eltűr mindent, mivel mást nem tehet
Éjjel fekszik az ágyad mellett
Azt várja, hogy aludj már
Abban a percben, hogy szereped átveszi
Sajgó tested kinyújtózva talpra áll
Az Árnyékember szemszögéből
Látható a dolgok sötét fele
Te csak átalszod az álmaidat
Melyek éjszakánként megtörténnek vele
A túlsó parton szabadon jár-kel
Az Árnyékember az égig ér
Reggel újra összezsugorodva
A földre fekszik, úgy kísér
Az Árnyékember a földön csúszva
Koptatja az érzéketlen követ
Bármerre mész, figyel téged
Napnyugtáig hűségesen követ