Hűtlen barátok
Kóbor János, Mihály Tamás
Ó, nézd, a porból
Előtűnik lassan néhány jóbarát
Rég úton vannak
Arcukon az élet, körülöttük pusztaság
Keresnek egy el nem múló percet
Szemükben egy boldog világ
Keresnek, és együtt megtalálják
Keresnek tovább, tovább
Az éj lassan eljön
Sötétek az árnyak, nem látni az arcokat
Nehéz, mégis mennek
Előtttük a város, elcsüggedni nem szabad
Keresnek egy el nem múló percet
Szemükben egy boldog világ
Keresnek, és együtt megtalálják
Keresnek tovább, tovább
Nézd, a Nap felébred
Kevesebben vannak, elmaradt egy jóbarát
De ők tovább mennek
Elhagyják az álmot, feledik az éjszakát
Hová lett a szó tisztasága
Hová lett két hűtlen barát
Keresnek, és együtt maradnak
Keresnek tovább, tovább