Közel a Föld

Van egy arc a tükrödben,

csak hívjuk úgy, hogy félisten.

Az életed egy játékbár,

hol nincs siker, mely nem rád vár.



Az se baj, ha szíved nincs,

ami benn van, úgysem kincs.

S aki király, úgysem fél,

mint bárki más, kin átlépnél.



Forrón szereted őt,

ki maga a fény,

aki mást sose mond,

mint „én” és „én”.

Csakhogy közel a föld,

ha húz le a nagy mellény.



Forrón szereted őt,

ki maga a fény,

aki mást sose mond,

mint „én” és „én”.

Hidd el, van „te” és „ő”,

még talán nem késő…



Soha nincs, hogy tévednél,

pedig hányszor elszöktél.

Szerelemből nem kértél,

az olyan hely, hol veszthetnél.



Senki nincs, ki méltó rád

így senki nincs ki szól hozzád.

Senki nincs már melletted,

ki közel volt, már ellenség lett.