Harmat cseppje
Belányi Kálmán, Wéber Gábor
Nem tudtam hol vagyok,
A nap, s a csillagok
Másképp és tisztábban ragyoktak rám.
Álmodtam volna csak,
Eddigi múltamat,
És most az ébredés ilyen csodás!
Láttam, hogy a csillogás a ködből kúszik elő,
És a sötétségen egy fénysugár suhan át.
Ez a fény elhozta a színeket,
És felmelegíti a szívemet,
Egy új élet vár rám!
Vagy föld alatt éltem,
Mert hitem és fényem,
Pislogó és múlandó gyertyaláng.
Felettem a nap ragyog,
Már tudom, hol vagyok:
Isten kegyelme megszólított!
Láttam, hogy a csillogás...