Keverék

Az én medencém nem úszó
Egyszerűen csak Kárpát
A damil végén az úszó nálam
Pontyot lát nem cápát, és a
Csajom se gésa, de ha tudnád milyen a nyelve
Éles mint egy kés, ha el van nyelve

Minden reggel újra indul a hajnali járat
Mindenki álmos látod, mindenki fáradt, de ha
Eljön végre, a hétvége a házat szét
Rúgom és közben szórom a lét
És szerelmes leszek beléd!
Nem vagyok fajtatiszta, csak egy keverék
Dupla nulla, hét, akinek nem elég
Neki a világ a kell, én meg a piát
Keverem, hogyha kell nem érdekel!

Reggel a dohány, a kávé ebédre mikrohullám
Este a munkából már hullán
Indul a harmadik műszak
A fűszag, a sör meg a haverok
Hogy a fenébe ne tudnám

Aztán újra meg újra indul a járat
Mindenki álmos, mindenki fáradt, de ha
Eljön végre a hétvége a házat
Szétrúgom és, szórom a lét
És szerelmes leszek beléd!

Nem vagyok fajtatiszta, csak egy keverék
Dupla nulla, hét, akinek nem elég
Neki a világ kell, én meg a piát, keverem
Hogyha kell
És, ha eljön a kora reggel, és ha téged ez
Tényleg érdekel gyere és, ébredj mellettem!

Az én medencém nem úszó
Egyszerűen csak Kárpát
A damil végén az úszó nálam
Pontyot lát nem cápát és a
Csajom se gésa, de, olyan nyelve
Mint egy éles kés, borotvaéles kés! (ja)
Nem vagyok fajtatiszta, csak egy keverék
Dupla nulla, hét, akinek nem elég
Neki a világ a kell, én meg a piát, keverem
Hogyha kell
Nem vagyok fajtatiszta, csak egy keverék
Dupla nulla, hét, akinek nem elég
Neki a világ a kell, én meg a piát, keverem
Nem érdekel! Nem, nem!

Nem vagyok fajtatiszta, nem vagyok csak
Keverék
Neki a világ a kell, én meg a piát keverem
Hogyha kell
És, ha eljön a kora reggel, és ha téged ez
Tényleg érdekel gyere és, ébredj mellettem!