Egy életen át
Szabó Előd
Hunyd le most őszinte szemed,
bocsásd meg bárki tévedett,
ölelj meg mindenkit aki szeret.
A világ másik oldalán
lehet van száz rabszolga lány,
aki most szabadságra vár.
Sose volt ilyen fontos
az a szó, hogy szeress.
Hunyd le most őszinte szemed,
csukd be az ajtót, s könyveket,
repüljük át az életet.
Nézd végig könnyes szemekkel
a földed lassan hogy ég el,
ha visszatérsz, majd meséld el.
Sose volt ilyen fontos
az a szó...
Refrén: (4x)
Ölelj hogy ha fázok, ha fúj a szél,
ölelj meg csak úgy, néha többet ér,
engedj magadhoz közel, hogy vigyázzak reád,
ott legyek ha kell egy életen át.
Ölelj hogy ha fázok, ha fúj a szél,
ölelj meg csak úgy, néha többet ér.