De rossz helyen kerestem a boldogságot
Jároka Sándor
De rossz helyen kerestem a boldogságom nálad.
Melletted az égő könnyek hideg jéggyöngyökké válnak.
A leggyönyörűbb álmaimat Te kegyetlenül foszlányokká tépted.
Könnyű szívvel odaadtad játszadozni a csavargó szélnek.
Pedig nem volt még senkinek ily gyönyörű álma,
mert benned volt az életemnek minden boldogsága.
Hát ennyi szépet hogy volt szíved, ilyen kegyetlenül foszlányokká tépni?
Nélküled és álmok nélkül hogy tudjak most így egyedül élni?
Ennyi szépet hogy volt szíved, ilyen kegyetlenül foszlányokká tépni?
Nélküled és álmok nélkül hogy tudjak most így egyedül élni?