Karcok

Reggel, mint minden nap,
a karcokat nézem, ami éjjelről itt maradt.
Fel sem tűnik, hogy mindig ugyanúgy,
csendesen vívunk meg egy háborút.

De ha ma lenne majd az a nap,
mikor a mondatok alól, kifogy a lap,
és az utolsó percben, abban a nagy csendben,
mi lenne nekem az utolsó szavad!

Ha lenne még egy napunk,
te akkor is itt volnál.
Ha lenne még egy dalunk,
én csak veled dúdolnám.

Este, mint mindennap, karcokat mélyít,
mi a lelkedben itt maradt.
Meg sem gyógyul, de újra ugyanúgy,
mosollyal vívod meg a háborút.

De ha ma lenne majd az a nap,
mikor a mondatok alól, kifogy a lap,
és az utolsó percben, abban a nagy csendben,
mi lenne nekem az utolsó szavad!

Ha lenne még egy napunk,
te akkor is itt volnál.
Ha lenne még egy dalunk,
én csak veled dúdolnám.