Szembeszél

Ha fáradtnak tűnök
A szívemből akkor sem tűnsz el
Csak látni akarlak
A szemedben lobogó tűzzel

Viharlámpást gyújtasz
Ha elvesztenél a sötétben
És kezet nyújtasz, ha zuhanok
Elkapsz bármeddig érek, és bárhova lépek

Nem vagyok az, akinek engem látsz
Nem csak a kirakat, és nem csak a látszat
Mesél rólam, ha valamit tudok
Ha itt vagy velem, én bármeddig jutok

Mindig szállok a szembeszéllel
Hallom a süvítő hangját
Nem riaszt el, mert végre érzem
Hogy fut a tél, a tavasz megvár

Mindig szállok a szembeszéllel
Hallom a farkasok szólamát
Nem riaszt el, mert végre érzem
Hogy fut a tél, a tavasz megvár

Ha viharban élek
És fölém borulnak az őszi fák
Te adsz menedéket
Bármekkora köztünk a távolság

Tüzet gyújtasz
Ha elvesztenél a sötétben
És kezet nyújtasz, ha zuhanok
Elkapsz bármeddig érek, és bárhova lépek

Nem vagyok az, akinek engem látsz
Nem csak a kirakat, és nem csak a látszat
Mesél rólam, ha valamit tudok
Ha itt vagy velem, én bármeddig jutok

Mindig szállok a szembeszéllel
Hallom a süvítő hangját
Nem riaszt el, mert végre érzem
Hogy fut a tél, a tavasz megvár

Mindig szállok a szembeszéllel
Hallom a farkasok szólamát
Nem riaszt el, mert végre érzem
Hogy fut a tél, a tavasz megvár